Hazánkban, az Egységes Országos Vetület 1975-től az egykori, még Trianon előtti Magyarországhoz használt lokális vetületeket (sztereografikus és Fasching Antal féle régi hengervetület) hivatott lecserélni. Az EOV alapfelülete az IUGG GRS 1967 jelű ellipszoid, amelyről egy közvetítő gömb segítségével (új Gauss-gömb) ún. kettős vetítéssel térnek át a képfelületre, azaz egy ferdetengelyű redukált hengerre. A henger besüllyesztésével az ország területe egyetlen vetületi síkon ábrázolható. Az ÉK-i tájékozású koordináta-rendszer tengelyeit a Gellért-hegyi felsőrendű ponton átmenő meridián képe (x tengely) és a régi HKR rendszer vetületi középpontjával majdnem egybeeső ponton áthaladó gömbi főkör képe (y tengely) adja meg. A gömb és a henger két torzulásmentes vonal mentén érintkezik egymással, az érintési vonalak között hosszrövidülés (maximális értéke: -7 cm/km) azokon kívül pedig hossznövekedés (maximális értéke: +26 cm/km északon és +23 cm/km délen) lép fel. A vetületi koordináták jobb kezelhetőségét (az X és Y alsógeodéziai koordináták nagyság szerinti elkülöníthetőségét és a csak pozitív előjelű koordináták használatát) szem előtt tartva az eredeti vetületi koordináta-rendszer x és y tengelyeit nyugatra és délre eltolták. Az eltolás mértéke az x tengely esetén 650 km, az y tengely esetén pedig 200 km volt.

Az előző művelet eredményeképpen az így létrejött (alsógeodéziai) koordináta-rendszerben minden X és Y pozitív előjelű, és azok nagyságára pedig igaz a következő: X < 400.000 m és Y > 400.000 m.

Az előzőekben ismertetteket az alábbi mutatjuk be.

Az EOV vetülethez egy Egységes Országos Térképezési Rendszer (EOTR) tartozik. Az EOTR szelvényei az ország területét hézagmentesen lefedik. Az alapszelvényt a 48 km x 32 km területet ábrázoló M=1:100.000 méretarányú térképlap jelenti, amely megjelöléséhez az eltolt koordináta-rendszer X tengelye mentén 0-10 terjedő sorszámot, Y tengelye mentén pedig 0-11 terjedő oszlopszámot kap. Így, a sor és oszlopszám alapján, az egyértelműen beazonosíthatóvá válik, például 88.

Az 1:100.000-es térképlapból a már jól ismert negyedeléssel és az óramutató járásával megegyező arab számozással négy darab 24 km x 16 km területet bemutató M=1:50.000-es térképlapot nyerünk, amelyekből egyet példaként a 88-1 jelöléssel adunk most meg. Az előző eljárást folyamatosan végezve levezethető az EOTR minden nagyobb méretarányú térképlapja. A napi gyakorlatban használt további tipikus méretarányok a következők: M=1:25.000, M=1:10.000, M=1:4.000, M=1:2.000, M=1:1.000. Az M=1:100.000, M=1:50.000, M=1:25.000-es térképek szelvénymérete egyforma, és ez 48 cm x 32 cm. Az 1:10000-es méretarányú térképszelvény mérete: 60 cm x 40 cm, míg az 1:4000-es térképlap mérete pedig 75 cm x 50 cm. Az M=1:2.000, M=1:1.000 térképek szelvénymérete pedig az előzővel azonos, azaz 75 cm x 50 cm.

Magyarországon az EOV a polgári célú térképezés általánosan, és ma már kizárólagosan, használt vetülete. Természetesen jelenleg is léteznek még más korábbi helyi vetületi rendszerekben készült térképek, ha ezek alkalmazása szóba kerül, akkor EOV-ba való illesztésük nem jelent különös gondot.

Koordináta transzformáció

A térinformatika gyakran kénytelen egyszerre felhasználni különböző típusú geometriai adatokat, amelyek eltérő vonatkozási rendszerhez vagy vetülethez kapcsolódnak. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat ilyenkor egységesen tudjuk kezelni, szükségünk lehet azok közös rendszerbe való illesztésére.

Ezt a geodéziai számítási műveletet koordináta-transzformációnak nevezik. Az egyes vonatkozási rendszerek közötti átjárással, és a különböző vetületi átszámításokkal – a könyv tematikájára és terjedelmére való tekintettel – most nem kívánunk foglalkozni. Itt említjük meg azonban azt, hogy aki ilyen problémával szembesül, ma már könnyedén beszerezheti a munkájához szükséges transzformációs szoftvert.

Végül, a koordináta-transzformációból nyert eredmények sokszínűségének érzékeltetésére, az alábbi táblázatban megadjuk az egyetemi tetőantenna átszámított koordinátáit néhány ismert hazai vetületi rendszerben. A transzformációt a jól ismert Vetület szoftverrel hajtottuk végre.

Tetőantenna koordináták különféle vonatkozási és vetületi rendszerekben:

(Forrás: Digitális Tankönyvtár, Térinformatikai alapismeretek Bartha Gábor, Havasi István (2011), Miskolci Egyetem Földtudományi Kar )

További információk a térképek könnyebb megértéséhez:

Digitális topográfiai térképek

Térinformatikai alapismeretek