Legfrissebb lapszámunkban visszatekintünk, hogyan született meg egy álomból az a nemzeti park, amely mozaikos, mégis összekapcsolódó, változatos élőhelyek láncolata. Több olyan témával is foglalkozunk, amelyek gyepeket és vizes élőhelyeket érintentenek.
Ebben a kiadványban a rákosi viperához kapcsolódó, és más projektekben végzett élőhely-rekonstrukciók során alkalmazott jógyakorlatokat gyűjtöttük össze.
A könyv azzal a céllal íródott, hogy akik élőhely-rekonstrukciókra adják a fejüket, azoknak legyen a kezükben egy segédlet, amelyet vezérfonalként használva meg tudják ezeket valósítani.
Összevont lapszámunk Fókuszban rovata ráirányítja a figyelmet apadó nemzeti kincsünkre, az éltető vízre, és annak tájban tartásának szükségességére.
A Kolon-tónál oktatóközpont, a szegedi Fehér-tónál és a Vörös-mocsárnál bemutatóhelyek, a Nagyszéksós-tónál információs pont jött létre.
A Puszta Kapuja Információs Központ – nevéhez híven – valóban a bugaci puszta kapuja. Az épületben interaktív kiállításvárja a látogatókat, a kültéri helyszíneken a szabadban töltött idő tartalmassá tételére helyeződik a hangsúly.
Összevont lapszámunk Fókuszban rovatának főszereplője Európa legnagyobb testű röpképes madara, a túzok. Védelme tekintetében hazánk felelőssége kiemelkedő, hiszen Közép-Európán belül a legtöbb túzok Magyarországon él.
Főbb témák: Petőfi Kiskunsága egykor és most, Egy elfeledett puszta története: Jakabszállás, Bemutatkoznak vármegyénk natúrparkjai
A Petőfi emlékév alkalmából készült, gazdagon illusztrált kiadvány segítségével kalauzoljuk el az olvasókat a homok és a szik birodalmában.
Befejeződik a Duna-Tisza köze füves élőhelyeiről szóló cikksorozatunk. Bemutatjuk, milyen beavatkozásokra volt szükség, hogy a vizet a tájban tartsuk a Baksi-pusztán, és azt is, milyen erőfeszítéseket teszünk az illatos csengettyűvirág fennmaradásáért.
Hogyan lett 100 év alatt egy kócsagőrből egy 250 fős Természetvédelmi Őrszolgálat hazánkban? Ezen túl szó esik erról is, hogy javítjuk a fajszegény gyepek állapotát a viperák érdekében, és bemutatunk a Duna–Tisza közéről eltűnt lepkefajokat.
Fókuszban a gyepes élőhelyeink. A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményének munkatársai jóvoltából háromrészes cikksorozat is indul.
E lapszám főszereplői a denevérek. Szakértőinktől megtudhatják, mikor kell mentéssel beavatkozni és mit tehetünk ilyen esetben, valamint lehetséges-e denevérbarát módon felújítani az épületeket?
Túranaptár, a Természet Háza programjai, környezeti nevelési programok
Őszi lapszámunk a Böddi-székre kalauzol, ahol a csatornával kettévágott szikes tó újraegyesítését és a legeltetéses élőhelykezelés újjáélesztését végezzük.
Fókuszban a hangyaboglárkák izgalmas élete és a közösségi lepkészés, azaz hogyan legyünk amatőr lepkekutatók? Szót ejtünk az ún. szegély-élőhelyekről , valamint a kiskunsági gyepterületeket érintő, újonnan érkezett inváziós fajokról.
Fókuszban a kiskunsági gyepterületek. Bemutatjuk vízmegőrzési törekvéseinket a Baksi-pusztán, szó esik erdei tisztásokról, láprétről, orchideás gyepről, de a baglyok világába is bepillantunk.
Megismerheti a Péteri-tó menyétféléit, a kiskunsági vadlúdkutatási-programot, és a természetes folyamatokra alapozott erdőfelújítás lehetőségeit.
Túrák, természetismereti előadások, környezeti nevelési programok, rendezvények. A túrákra honlapunkon lehet jelentkezni, a jelentkezési felület hamarosan megjelenik! Kérjük, figyeljék a járványügyi korlátozásokat!
Letölthető a 2020-as Programajánlónk. Bemutatóhelyek, szolgáltatások, programok, rendezvények, túrák, tanösvények.
Fókuszban a Kiskunfélegyházához közeli Péteri-tó. Bemutatjuk az élővilágát, az itt zajló élőhely-rekonstrukciós programot. Interjú dr. Bankovics Attilával, aki már 55 éve kutatja a tó és térsége élőlényeit.
Nyári lapszámunk kiemelt témája az élővilág változatosságának, a létünk alapját jelentő biológiai sokféleségnek a megőrzése.
Virtuális séta a Tiszántúlon, a Tisza balparti hullámterében fekvő Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén.
Hogyan reagál a klímaváltozásra a gyakorlati természetvédelem? Hogyan óvhatjuk meg gyepeinket és erdeinket?
Kunhalmok, mint védett tájképi értékek a mezőgazdasági támogatások rendszerében
ökoturisztikai ajánló
