Beporzók napja - március 10.

Beporzók nélkül alig lenne valami a bevásárlókosarunkban, mégsem értékeljük őket eléggé. Negyedik éve ünnepeljük a beporzók napját hazánkban.

A beporzás megkérdőjelezhetetlen szerepét már a kisiskolások is tudják: számos haszonnövény hozama a szorgos beporzóktól függ. Olyan alapvető élelmiszereink függnek a beporzóktól, mint a burgonya, hagyma, káposzta, sárgarépa, alma, narancs, körte, napraforgó, repce, kakaóbab és még sorolhatnánk. A 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be.

A vadon élő beporzók helyzete aggasztó, számuk megtizedelődött az utóbbi években. 2016-ban készült az első átfogó nemzetközi jelentés a beporzók helyzetéről az a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) jóvoltából.

Beporzók alatt természetesen nem csak a közismert méheket értjük (egyébként vadméhekből mintegy 20 ezer fajt tart nyilván a tudomány). Rajtuk kívül egy egész sereg lepkefaj, darázs, légy, egyéb rovar, valamint denevérek és madarak vesznek részt a beporzásban. Az IPBES hangsúlyozza, hogy számuk elsősorban a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédő szerek alkalmazása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, valamint a klímaváltozás miatt csökken.

A jelentés szerint egyértelműen a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele a megoldás. A szakértők olyan intézkedéseket javasolnak, mint a kezeletlen szegélyek a termőföldeken a vadvirágok számára, mozaikos jellegű élőhelyeket kialakító, hagyományos mezőgazdálkodási módszerek alkalmazása, növényvédőszerek kiváltása vegyszermentes technológiákkal.

A beporzó rovarokat mi is segíthetjük! Készítsünk rovarszállót, telepítsünk a kertünkbe méhlegelőt. Az interneten remek tippeket, ötleteket találunk mindkettőre.