Előrelépés a madárvédelemben: a sándorfalvi Új-halastavaknál már nem zavarják középfeszültségű szabadvezetékek a madarak biztonságát

Ünnepélyes keretek között adta át az MVM Démász Áramhálózati Kft. legújabb hálózatfejlesztését a szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Új-halastavak területén. A Sándorfalva – Fehér-tó közötti, több mint 2700 méteres középfeszültségű szakaszon a szabadvezetékek helyett immár földkábelekben fut az energia, az eredmény pedig nemcsak az ellátásbiztonság növekedésével jár, hanem annak környezetre gyakorolt hatása is jelentős.

Az MVM Démász Áramhálózati Kft. hálózatfejlesztési stratégiája a madárélőhelyekben gazdag területeken kiemelt figyelmet fordít a szabadvezetékek földkábeles kiváltására. A kábelesítés elsődleges célja az itt költő, táplálkozó vagy vonulásban itt tartózkodó védett és fokozottan védett madarak érdekében létrehozott biztonságos hálózat kialakítása, továbbá a fogyasztók zavartalan villamosenergia-ellátásának biztosítása és a települések közötti hálózaton fellépő üzemzavarok számának csökkentése.

Az MVM Démász és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek egyeztetése nyomán indult el a hálózati rekonstrukció, ennek következtében a Sándorfalva – Fehér-tó közötti középfeszültségű szabadvezetékes hálózat jelentős részét a madarak védelme érdekében 2024-ben földkábelekre cserélte az áramhálózati társaság. A projekt 3 ütemben valósult meg, az egyes ütemek folyamán az MVM Démász modernizálta, illetve biztonságosabbá és környezetbaráttá tette a térséget ellátó középfeszültségű hálózatot. Az elvégzett beruházás során összesen 2759 méter középfeszültségű földkábelt létesített a társaság, mindezzel 5249 méter szabadvezeték kiváltása és elbontása történhetett meg. A földkábelesítéssel párhuzamosan 2 db betonházas transzformátorállomást is beépítettek a társaság szakemberei.

Országosan fennálló és ismert természetvédelmi probléma, hogy tömegesen pusztulnak madarak a középfeszültségű elektromos hálózatokon áramütés vagy szabadvezetéknek (légvezetéknek) ütközés következtében. A sándorfalvi Új-halastavak madárvédelmi hálózati rekonstrukciója nagy előrelépés a madarak biztonsága érdekében, mivel itt a légvezetékek kiemelt veszélyeztető tényezőt jelentettek. Ütközések tekintetében a vizes élőhelyek felett húzódó áramhálózati légvezetékek tekinthetők a legveszélyesebbnek, hiszen az ilyen élőhelyeken igen nagy számban fordulnak elő vízi vagy vízhez kötődő madarak, különösképpen azok vándorlása vagy telelése alatt.

A szegedi Fehér-tó és a vele madártanilag egy egységet képező, jelen beruházás helyszínét adó sándorfalvi Új-halastavak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben helyezkednek el együttesen több mint 2000 hektár területen, Csongrád-Csanád vármegyében. A halastórendszer helyén egykor Magyarország legnagyobb szikes tava terült el, azonban vize mára már felhígult a halgazdálkodáshoz szükséges folyamatos vízutánpótlásnak köszönhetően, szikes jellegét elvesztette, ezzel együtt élővilága is átformálódott. A szikesekre jellemző fajok száma lecsökkent, helyüket a halastavakra és nádasokra jellemzők vették át, ám így is fontos szerepet tölt be a madarak életében, mint a térség legjelentősebb vizes élőhelye. Halastórendszerré történő átalakítása az 1930-as években kezdődött, ezzel egy időben gazdag madárvilága és növényzete miatt országos jelentőségű védett területté minősítették. A helyszín az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló darvak, vadludak és récefélék ezreinek. Részben itt található az Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi Natura 2000-es terület, továbbá nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ún. „ramsari terület” is.

A beruházás jelenleg az MVM Démász legkiemelkedőbb madárvédelmi fejlesztése.