Fiókákat nevelő kerecsensólyompárra bukkantunk a Peszéri-erdőben
Közel 35 évvel ezelőttről származnak az utolsó ismereteink kerecsensólymok fészkeléséről a Peszéri-erdőből. Sajnos azóta nem akadtunk a nyomukra, de a feltételezéseink szerint ezek a madarak a nagyfeszültségű oszlopokra kihelyezett ládákban, több tíz kilométeres távolságban telepedhettek meg. Már egy ideje megfigyeltük, hogy ürgét zsákmányolva az erdő irányába repülnek, és ezen információk segítségével megtaláltuk a Peszéri-erdőben költő kerecsensólyompárt. A vélhetően ölyv által készített fészekben legalább két fiókát azonosítottunk, a fészek közvetlen környezetében pedig számos olyan táplálékmaradványt találtunk, amelyek nagy része ürgéből állt.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a hazai sólymok között a legnagyobb testű, ikonikus ragadozó madár. Fészket sosem épít. Magyarországon az 1990-es évekig alapvetően hegyvidéki fajként tartották számon. Akkoriban a sziklaformációkon kívül a sasok és más ragadozó madarak (például holló) elhagyott fészkeit foglalták el. Az Alföld területén végbement intenzív illegális pusztításuk következtében a sólymok mellett a fészeképítő fajok is eltűntek. A természetvédelmi törekvések hatására ezen tevékenységek lassan visszaszorultak, így az 1990-es évektől kezdve a sasok és az ölyvek is visszatértek az Alföldre. Ezek a fajok sok esetben építettek ideális fészkeket a kerecsensólyom számára, ezzel hozzájárultak az ikonikus ragadozó madár visszatéréséhez.
Korábban a Felső-kiskunsági-pusztákon egyetlen - mesterséges fészekalapon - költőpárról volt tudomásunk. Az elmúlt években elkezdett alapos felméréseknek köszönhetően idén már a harmadik „klasszikus”, gallyfészekben költő párt is megtaláltuk.
Szöveg: Turny Zoltán, Soós Bence