Gyakorlati oktatáson ismerkedtek a diákok a homoki gyepekkel és az inváziós fajokkal

A kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnáziumban fenntarthatósági témahetet tartottak március közepén. A négynapos rendezvény során a diákok 30 különböző projekt közül választhattak a hulladékkezeléstől, a környezetbarát közlekedésen át a tudatos vásárlásig, vagy épp a térség természeti örökségének megismeréséig.

Kiss Tamás, a Zöld Közösségért Egyesület alelnökének kezdeményezésére „Kiskunsági homoki élőhelyek kontra prérifű" elnevezésű téma is bekerült a projektek közé. Az ezt választó tanulók megismerkedtek a környék homoki élőhelyeivel, a nyílt homokbuckák jellemző vagy éppen már eltűnőben lévő védett növény- és állatfajaival, illetve az idegenhonos özönfajok, célzottan a homoki prérifű jelentette veszélyekkel.

Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem ökológusa 60 diák számára tartott előadást az inváziós növény- és állatfajokról, melyek az új hazájukban rendkívüli mértékben voltak képesek elszaporodni és a honos élővilágot kiszorítani. Ilyen fajok elsősorban az Észak-Amerikából származó fehér akác, az aranyvessző fajok, a selyemkóró (vaddohány) és a legújabb jövevény, a homoki prérifű. Ázsiából érkezett a bálványfa, az ezüstkárász, a harlekinkatica vagy épp a különböző kórokozókat is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.

A terepi program során a diákok megismerhették a homoki gyepeket alkotó leggyakoribb növényfajokat, a magyar csenkeszt, a védett báránypirosítót, a kései szegfűt, valamint az inváziós homoki prérifüvet, és annak a regionális hulladéklerakó melletti homokbuckásban nagy területen elszaporodott, összefüggő állományait. Egyúttal megtekintették azt a tavaly indult kísérleti parcellát is, ahol a Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy mely módszerek alkalmasak és hatásosak a homoki prérifű eredményes kipusztítására.

A terepi program következő állomása a Pirtói-homokbuckás Természetvédelmi Területen három olyan terület volt, ahol a homoki prérifű nagymértékben jelen van. Igazgatóságunk koordinálásával itt a cél a területek megtisztítása volt az idegenhonos, kártékony fajtól. Az eredményes munka során több száz prérifű tövet távolítottak el kézzel a talajból a diákok, melyek így már nem fertőzik tovább magszórásukkal a védett természeti területet.

Jelenleg a homoki prérifű nem szerepel azon a hazai listán, mely növényfajokkal szemben a gazdálkodóknak védekezniük kell, de hasonlóképpen a selyemkóróhoz, szükséges lenne minden homoki prérifűvel fertőzött területen legalább a magszórást megelőző kaszálást elvégezni.

Fotók: Somogyi István