Tavaszi szél vizet szárít?
A kormos csáté töveinek zsombékos szerkezete kiváló búvóhely a rovarok és az azokkal táplálkozó hüllők számára.
A kormos csáté töveinek zsombékos szerkezete kiváló búvóhely a rovarok és az azokkal táplálkozó hüllők számára.
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben.
A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményének munkatársai cikkükben olyan fajokat mutatnak be, melyekkel ma még gyakran találkozhatunk, és jelenlegi tudásunk alapján a következő évszázadban is megörvendeztetnek majd minket.
Működési területünkön több mint 100 rétisast, és több mint 50 parlagi sast figyeltek meg a felmérők, de ritkaságok is szem elé kerültek. Borítófotó: Gelesz László/VM
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg.
A Természet Háza vállalja természetismereti foglalkozások megtartását kecskeméti és Kecskemét környéki települések óvodáiban és iskoláiban, ennek során lehetőséget biztosítunk, hogy a gyerekek a tanórák keretéből kilépve, élményalapú tudáshoz jussanak.
A füves élőhelyek kezelését végző őshonos állatállomány tartásához szükséges infrastruktúra kialakítását és fejlesztését célzó projekt jelenleg megvalósítási szakaszban van.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársat keres a KNPI Dunamenti Tájegységébe gépkezelő munkakör betöltésére.
Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként jelenik meg a kis hattyú.
Röpképtelen rétisasról érkezett bejelentés február 22-én, munkatársaink a ragadozó madarat elfogása után a Kecskeméti Vadaskertbe vitték további ellátásra.
Nemrég Mauritániában, az Atlanti-óceán partjánál bukkantak rá egy elpusztult gulipánra, amely tavaly tavasszal a Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő fészkelőterületén kapott gyűrűt és GPS-jeladót.
Beváltják a várakozásokat a tavaly elvégzett beavatkozások a Baksi-pusztán: februárban közel 100 hektárt öntött el a víz a zsilipek szabályozásával, ennek köszönhetően pedig a korábbi évekhez képest jóval több nyári lúd, nagy lilik, réce és bíbic érkezett.
Miért cserélünk le egy akácost őshonos fafajokra? Mi tekinthető egyáltalán őshonosnak? Mit tehetünk a törvény alapján? Mi a baj az akáccal természetvédelmi szempontból? Egy nagy érdeklődést kiváltó facebook-posztunk nyomán járjuk körbe alaposan a témát.
A fokozottan védett illatos csengettyűvirág hazai állománya alig 250 tőre tehető. Megőrzése érdekében több éve mesterséges szaporítási kísérletek indultak, a visszatelepítésekben, utógondozásokban és monitorozásban szakembereink is aktívan részt vesznek.
Észak-Macedóniában fotóztak le a napokban egy parlagi sast, amelyet fiókaként 2022 nyarán a Felső-Kiskunságban gyűrűztek meg az MME munkatársai dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezetőnk segítségével.
„A különös patás – a magyar házi bivaly titka” címmel közös képzőművészeti pályázatot ír ki a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, a Kecskeméti Művészeti Szakkör valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság idén 23. alkalommal rendezi meg a Tavaszköszöntő vetélkedőt, melyen a 3-8. osztályos csapatok mérik össze tudásukat. A csapatok az első feladatlapok kitöltésével együtt február 28-ig regisztrálhatnak.
Vízmintavételt végeztek a héten - a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében - a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az ELKH Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak.